Egyik nap lent az aulában voltam. Ültem és beszélgettem Jucussal. Ott mindig van nagy robaj, zsibvásár, hegymenet és völgyfutás. Mindenki a maga útján sétál, fut, nézelődik és gondolkodik.
Egyik pillanatban felfigyeltem egy zenére. Annyira ismerős volt, de nem jutott eszembe ki az előadó, de annyit tudtam, hogy régen én ezeket a zenéket nagyon szerettem és kiváltképp nagy kedvvel hallgattam. Teljesen megbabonázott. Teljesen magával ragadt. Akartam azt a zenét, de azonnal!!!
Nem telt bele pár órába, talán egy napba, leültem a gépem elé és dúdoltam. Arra koncentráltam, hogy jusson eszembe az előadó. Teljesen rajta voltam, még a TDK-mat sem tudtam rendesen írni. Végül feladtam és mondtam, hogy jó: SEGÍTSÉG!!! (:
Felcsörgettem hát Tesómat és kérdeztem, hogy mi ez? Rögvest rávágta: HEVIA! (: Mondom szép. Egész nap ezen agyaltam, "ez" meg másodpercek töredéke alatt megmondja, mi is ez a zene. De nagyon örültem neki... és máris keresgélni kezdtem a neten. Aztán hamarosan le is töltöttem. Azt nem tudom, hogy hogy, mert azt írta ki az egyikhez a sok közül, hogy nincs megosztó stb. Mondom, mindegy! Aztán megláttam a letöltött dokumentumok között. :D Mennyire boldog voltam, jesszusom!!! (:
Vannak dolgok, amikor elesünk, megbotlunk, de Te is tudod jól, amiben jó vagy, azt erősíteni kell Magadban és akkor soha nem lesz akadály. Ez nálam a zene, legalábbis egyelőre a hallgatása! (: Ilyenkor valami hatalmas érzelem tör ki belőlem, olyan, mintha meg tudnám váltani az egész Világot. Olyan, hogy repülni tudnék. Elkap egy érzés, mint a mezőn szaladgáló kisgyerekek kergető játéka. Pillangóra vadásznak, Ők is repülni akarnak! (:
Egyik nap kint álltam az erkélyen! Éppen az egyik szebbiket hallgattam, és csak meredten néztem a Holdra! Néztem erősen és egyé váltam Vele. Hatalmas erőt éreztem, olyan volt, mintha kérte volna, érintsem meg. Egyé váltam Vele és szinte én is azt láttam, amit Ő. A Földgömb azon részét, melyen már az emberek álomra hajtják fejüket. Ahol a szülők gyermekeiknek olvasnak esti mesét, mellyel olyan álomvilágba röpítik Őket, ahol minden vidám, minden játék és mese. Azt az oldalt, ahol az erdő zord, hangtalan zeg-zugaiból, egy-egy vad oson tova, ahol minden félelmetes, ugyanakkor nyugodt. Ez az Ő otthonuk! Azt a teret, ahol minden városban fényjáték vetül az égboltra, mintha tükörképet adna a csillagokról. Éjjel szálló repülőgépek, melyek sietve mennek, elérve a célt, hogy az utasok tovább menjenek, dolgukra, útjukra. Láttam, miként kémlelik az eget, azok az emberek, akik azt keresték, amit én is: a szabadság szelét. Azt, hogy ha becsukod a szemed, érzed, hogy határtalan a világ, ahol minden boldog és szép. Ahol ember, emberként viselkedik. Ahol mindenki egyenrangú. Ahol, minden napunk egy mosollyal van fűszerezve, ahol vidáman köszönnek az emberek, ahol minden szó egy EZÜST DOBOZ!!! Minden épít, minden motivál, minden ad, mert a legjobbat érdemeljük!!!
Ezt látja, éjt nappallá téve a Hold is. Ezt a gyönyörű világot, melyet legtöbbször a gondolatunk tesz szörnyűvé, a megélt dolgok, tapasztalatok, melyek legyőzik bennünk a hitet, a reményt és a szeretet. Mellyel csak még hidegebbé válhatunk, mellyel a kisugárzásunk elvész a mélybe! Tarts ki, mindig. Legyen hited... és vedd észre a körülötted lévő világ minden pillanatának szép és jó oldalát. Ahol minden békés és őszinte! Én egy ilyen világban élek! Itt van bennem és hiszem, hogy létezik!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése