Sok-sok sztorit meséltem már, melyből mindig valami sz*rt kapartam ki. Ha talán nem is én, de az életem biztosan, amit persze mindig pozitív dolgoknak fogtam fel. Volt egy nagyon kedves ismerősöm. Ágikáék által ismertem meg, még középiskolában. Nagyon szerettem azt a lányt. Imádtam Vele lófrálni, jó hallgatóság volt, jó társaság, kedves, szép, okos, aranyos. Együtt mentünk mindenhova... na jó, WC-re azért nem mindig. :)
Teltek az évek, múltak a múlandók, jöttek-mentek a pillanatok. Míg nem a társaságunkba fogadtuk az újonnan megismert barátaimat. Voltak közöttünk pár hónapos, talán egy egy éves kapcsolat is. Mindenesetre az volt a lényeg, hogy összejött a csapat. Egyetlen egy embert nem én hoztam össze a kis csoportunkkal, de talán nem lövöm le a poént, hogy miért is jó, hogy én Őt soha nem is ismertem meg. :D A banda tagjai: Ondos kisasszony (a kedvelt legjobb barát), Szilágyi kisasszony, Bús kisasszony, Alma, Izabella, Obetkó kisasszony és jómagam. Ha tehettük, mindenhova együtt mentünk. Próbáltunk együtt mozogni, akár buliba mentünk, akár csak sétálni vagy esetleg strandra.
Volt egy nyár, mikor is azt terveztük, hogy elmegyünk a Balatonra, oda is a nagy-nagy híres és hírhedt Siófokra. :) Nagyon vártam már az utazást, de az akkori barátom bemondta az unalmast és nem "engedett" el. Azzal hitegetett, hogy lejön velem a csajok után, pedig csak szimplán nem akarta, hogy menjek. A csajok viszont elmentek. Nélkülem. Bántam és bánatos voltam, mégis próbáltam úgy felfogni, hogy: "sebaj, örömet okozok valaki másnak legalább." A csajok hazajöttek, élvezték a helyzetet, de voltak kisebb-nagyobb összetűzések. Már annyira nem emlékszem, de talán Obetkó kisasszony volt az, aki a legtöbbször kirobbantotta a hisztit követő helyzeteket. Ha nem is egyenes szóval, de annál furfangosabb hátsóbejárással. És mit ad az élet, a hátsó ajtó mindig nyitva volt. :D Micsoda meglepetés. Ha jött a balhé, nyílt az ajtó. És hogy miért így közelítem ezt meg? Mert következő évben az én ajtóm is kinyílt. Obetkó kinyitotta a hátsó, teraszos kis ajtómat, én meg kib*sztam a rendes bejáratomon. :) Így tettem mindenkivel, aki keresztbe tett nekem következő évben. A sztori a strandon kezdődött. Ugye, gondolhatja a buta ember, ha nem mentem velük egyik évben nyaralni, a másik évben már meg sem hívnak. Ugyanakkor egész június és július alatt ezt beszéltük: "augusztus eleje, Siófok." Nagyon vártam a helyzetet, imádtam, hogy végre lejutok. Bulizni akartam, táncolni, pihenni, inni, fürdeni, napozni. Ahogy azt mondtam, a strandon voltunk, és Iza elszólta magát a nyaralással kapcsolatban. Én ugye mondtam, hogy persze, mindenképpen menni fogok. A csajok ezalatt elmentek enni. Izára megvető szemmel tekintettek, majd odébbálltak. Én mit sem vettem észre az egészből, Iza kezdett bele a történetbe. Elmondta, hogy a csajok többsége nem akarja, hogy menjek Balatonra. Teljesen elképedtem. Nem hittem a fülemnek és csak azt kérdeztem, hogy: "miért?" Iza próbálta kifejteni a választ, de neki sem ment. Ha röviden össze akarom foglalni, talán az lenne a válasz: "csak." Csak, mert irigyek, csak, mert a hátsó ajtón ki-be járkáltak az emberek, csak, mert nem voltak őszinték, csak, mert gyávák voltak, csak, mert ...CSAK!
Nekem sem kellett több, rögtön eléjük tártam a következő adandó alkalommal a történetet. Eközben persze Izát védve. Ha ennyire buták, képesek azért megutálni Őt, mert végre volt egy egyenes ember közöttük. Az már oké volt számomra, hogy nem akarnak a társaságukba, csak nem értem, hogy akkor ezt miért nem lehet normálisan közölni felém. Olyanokkal el sem megyek én sem, akikkel nem akarok lenni. Csak éppen én nem így éreztem. Én szerettem Őket, bármilyen hibájuk is volt. Obetkó kisasszony mindig is antipatikus volt nekem, vele kényszer beszélgetéseket folytattam, mondván: "ha nagyon muszáj, legyen." Különösebben nem izgatott fel a helyzet, ha mégsem jött össze. Jobban éreztem magam, h nem kell "mmmúúúú-gnom", mint Ő, a marha.
Nos, a sztori lényege most jön csak. Ondos kisasszonnyal soha nem volt semmi problémám. És tudtommal neki sem. Obetkó kisasszony gyermekkori barátja (asszem, mai napig, bár ki tudja), és hát meg volt a hátszél. Ondos kisasszonynak, sejtéseim szerint telebeszélték a fejét, de hogy mivel, ne kérdezd. Nem tudom. Obetkó kisasszony azt sem tudta, mi a vezetéknevem, nem hogy bármit is beljebb menően. Mai napig nem tudom mi volt az oka, de vége lett. Biztosan voltak hibáim, nem tagadom, de nem tudom mit rontottam el. 8 éves barátság, 8 év. Ami a kihasználásról, a képmutatásról, a műmosolyokról, az áskálódásokról szólt. Igazi csalódás volt számomra, összetört a szívem és rosszul éreztem magam. Nem találtam a kiutat, nem találtam, hogy hogy lehet ezt máshogy megoldani. Rájöttem, hogy sehogy. Mert ehhez kevés vagyok. Egy kapcsolatot egy ember nem tud fenntartani. Ők így döntöttek, nem akartak engem a társaságban. Talán két ember kedvelt ez idő tájt. A többivel meg is szakítottam a kapcsolatot. Onnan tudom, hogy Ondos kisasszony 8 éven keresztül mást mutatott, mint amit kellett volna, hogy mikor iwiwen üzenethartcba kezdtünk, szidott, megvetett, utálkozott. Ő soha nem csinált ilyet. Soha nem volt bosszús, soha nem mondott csúnyát, mindenkire kedves kis "szomorú-kutya-szemmel" nézett. Ártatlanul, oktalanul, mint egy kisbaba. Nem értettem, ezt. Nem akartam felfogni, de végül igaz lett. Obetkó keze lehet a dologban, de valahogy már nem érdekel. Megtörtént, vége lett, így kellett lennie.
Fájó emlék számomra, de nem tudok mit tenni, elfogadtam. Talán a többiek is azért utáltak meg, mint amiért Ondos kisasszony, a hülye pletykák miatt, a bebeszélt dolgok miatt, de a vicc az, hogy nem is tudom, mi terjedhetett rólam ebben a körben. Egyszerűen mai napig nem tudom elképzelni ezt. Ondos kisasszonyt soha nem bántottam és tudtommal a többieket sem. Ha volt valami problémám, azt eléjük tártam. Hát ezek szerint, nekik könnyebb az az út, ahol nem kell egymás szemébe nézni és megbeszélni minden problémát, örömöt vagy bánatot. Ezzel a kis tapasztalatommal úgy éreztem, nem lesz rosszabb. Ezután jött az egyetem! :) Italy, szobatársak... de már úgyis tudod. ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése