És h kit? Hát magamat! Sokszor szégyenlem magam, hogy amit "világnak és embereknek" nevezünk, megkísért és magával ragad, gondolatok vagy tettek formájában. Sajnálatos, hogy bennem is vannak ilyesfajta hajlamok. :( Talán azért jó újra meg újra felismerni ezt, amikor zuhanok, amikor ilyen vagyok, hogy ismételten felpofozzam magam vagy azok, akik szintén tudják: "Ez nem Csati!", hogy ismét eszméljek: ÉLEK! Megérdemlem, hogy boldog legyek/vagyok, a legszebb az egészben, hogy lehetőségem van választani!
Szeretek "én" lenni! De szeretném, ha az emberek, mint fogalom is pozitívan jelenne meg előttem. Én eléggé bizakodó vagyok Hozzád, az emberekhez, a világhoz. És legtöbbször nem is érdekel, ha valakit talán ezzel megijesztek és támadásba lendül. Én nem akarom meggyőzni, hogy így jó. Nekem 8, hogy hogy gondolja és hogy mit tesz érte vagy ellene. Annyit kérek, hagyj békén! Hagyj békén, ha nem így gondolod, nem vagyok kíváncsi a megjegyzéseidre, nem vagyok kíváncsi semmire. Nekem ez bevált. Én csak ajánlani tudom ezt a szemléletet! Én hagyom, hogy úgy gondold, ahogy Neked tetszik, ahogy Neked jó. Megférsz mellettem így is!!
A próba meg csak cseresznye! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése