Régi gondolatok, melyek most kerülnek pötyögőfázisra!

1. Mert így érzem jól magam!

Kár, hogy amit felviszek pötyögéssel erre az oldalra, nem gondolatok irányítják. Reggel annyi minden volt a fejemben, h ez így este, a gödöllői állomáson ülve, mind elillant. Egy momentumra viszont emlékszem.

Íme: Talán vannak emberek, akik azt gondolják, a Föld centruma én vagyok, én fingom a passzát szelet és értem kel fel a Nap. Úgy érzem, jogod ezt gondolni, bár nem érdekel, mert esetleg értem miért kezdtem el írni. Feltehetően azért, hogy felbolygatott lelkem végre nyugalmat találjon. Aki ismer, tudja h szeretek beszélni (sokat), beszélgetni (mindenről) és sajnos tudok panaszkodni is, viszont nem szeretek. Ameddig sz*r nem volt kavarva, mázas kis álomvilágomba, addig ilyen, számomra teljesen idegen szavak, mint "megbántottak", "összetört a szívem" csak bemenetként üzemeltek fülemen keresztül, mások szájából áradóan. Mára már tudom, milyen érzés, ezért nem szeretném senkinek sem összetörni a szívét. De sokszor beleesem abba a hibába, hogy akarva akaratlanul megbántok embereket és tudok is sok ilyen esetet, mikor nem loptam be magam emberek szívébe ennek következtében. De ismerek olyat is, aki szimplán csak paraszt, mely parasztságból kifolyólag esélyt sem ad magának, hogy megismerjen (persze nem csak engem), nehogy kellemes csalódás legyen a végén. Nó nó!!! Ezek az igazi negatív emberek. Dede szóhasználatával élve, "skizoid" és meglehet, hogy nem jó esetben használom ezt a kifejezést, hisz ez inkább összezavarodott tükröt mutat, de talán ha veszed a fáradságot és beírod Google-be, h mi is ez a szó valójában, érteni fogod, hogy miért írtam ezt ide, a negatív emberekhez. Ez talán betegség, sőt... de az mindenesetre visszataszító, mikor tényleg valaki nem akar megismerni, mert elítél első látásra!

2. Ami azt illeti, nekem is volt ilyen korszakom. Fájó dolog, de én is voltam "paraszt", ebben a szóhasználatban. :) Pedig soha nem gondoltam rossz dolgokra, csak történtek a dolgok, persze, amiket magamnak köszönhetek. Aztán ilyen lettem! Ilyenné váltam, hagytam magam.
Sok esetben azért jó, hogy kiírom magamból ezeket a dolgokat, mert akkor Te is tudod, néha miért vagyok szomorú, miért bánt, ha bántanak, hogy miért vagyok letört. Talán megkönnyebbülésből írok, talán azért, hogy átláss dolgokat, talán azért, hogy készülj fel. Nem kell rám hallgatnod, ezt Rád hagyom. Nem kézpénz, amit én mondok, mert ki tudja Veled milyen sz*r dolgok történtek már. Jogom nincs felülbírálni és megcáfolni. Ahogy Neked sincs vica verza.

3. Talán sok idő kell még, hogy kiöljem magamból azt, hogy érdekelnek huszad rangú emberek véleményei, de azt tudom mondani, jó úton vagyok most! Kisebb-nagyobb megingásaim ellenére, tudom, merre kell mennem. Tudom, mi az, amit el akarok érni... ezért kell az eszemre hallgatnom legtöbbször! Tény, hogy nem szeretem, ha máshogy ítélnek meg, máshogy ismernek meg emberek. Ez részben az én hibám, de sok esetben csak vagyok és mások pedig utálnak. :) Lehet még ismerős is a szitu. :)

4. A best of részem az, az: hogy meg szeretném találni a harmóniát magamban. De ez csak akkor megy, ha a hülyéket, parasztokat, sima, semleges embereket kizárom az életemből. Azt is, aki kihasználna, azt is, aki hülyének nézne... és még sorolhatnám. Hisz visszagondolva, elegen befolyásoltak már, és amiért megérdemelnék még két pofont, az az lenne, hogy hogy a rákban süllyedhettem le odáig, hogy leállok emberekkel vitatkozni és bizonygatni azt, milyen is vagyok valójában? :O Hol élsz Kata? Önimage? LÓF*SZT! Mindenki vegye szépen a fáradságot és ismerjen meg vagy sz*rjon le és kerüljön el nagy ívben. És képzeld, rohadtul nem nehéz. De persze, h nehogy azt hidd, körülöttem forog a világ, nem csak én gondolom így, hanem szerintem mások is. Ha másokat meg akarsz ismerni, közeledned kell Hozzájuk/Hozzá.

5. Bizonygatás: Két ember összeillik, vagy sem. Nincs más út, csak ez a kettő. Én szeretek futni, de nem az igazam és a becsületem után. Nem azután, hogy bizonygassam magam. A felesleges köröket szerintem hagyhatnánk a fenébe, mert már ez is unalmas. Mindig is az volt.

6. Antipatikus vagy/vagyok? Sebaj, a járda nem csak a Tiéd és nem is csak az enyém. Elférünk egymás mellett, persze csakis ellentétes irányba, vagy azonosba, más tempóba kocogva.

7. Talán könnyebb azt az utat választanod, ahol nem sérülsz, ahol nem kell adnod, de akkor miért csodálkozol azon, hogy nem is kapsz semmit és ezáltal monoton is unalmas az életed? Ráadásul nem is érzed jól Magad!!!