...ìgy sètàlok àt a mosòkonyhàba szempillàimat simogatva...
...ìgy õrvendek minden napnak, mikor kinyitom szemem reggel...
...ès adok hàlàt, hogy èlhetek, lèlegzem ès szerethetek.
...ès nem utolsò sorban pedig kõszõnõm, hogy fejlôdhetek, ès tanulhatok mint ember a Fõldõn ès kõszõnõm a felelôssèget ès a bizalmat, amit megkaptam mikoris embernek szûlettem...
Örülök, hogy itt vagy! Köszönöm (=
2010. május 9., vasárnap
teardrop
Erő, mely Veled van akkor is, mikor már minden elveszett. Remény, mely pofán ver akkor, mikor kijelented: megteszem! Otthagyod az egészet gondolatban, mit sem sejtve, tovább szövöd ezt Magadban!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése