Örülök, hogy itt vagy! Köszönöm (=

2010. szeptember 9., csütörtök

itthon

Vonatomat várom az állomáson, hamarabb értem ki, így ülök "magamon". Szomorúság vesz körbe, körül nézek és meglátlak Téged... ismeretlen ismerős, egy társsal, ki szeplős, jelensz meg előttem. Magamba azt mondom, inkább menjetek, egymagamban el vagyok, miközben várom a menetet.

Magamba roskadva, csak arra várok, hogy érjek már haza. Még hosszú az út előttem és azt is tudom, milyen emlékek jönnek majd elő bennem, utam során. Többször megtettem ezt: Gödöllő-Miskolc-Aszaló, Gödöllő-Hatvan-Szolnok-Békéscsaba. Minden fát, minden bokrot, minden templomot ismerek már, ezért gondolkozom, kinézzek-e egyáltalán? )'=

Hatvanba érkeztem, telefonáltam egyet, majd felszálltam második vonatomra, Szolnok felé irányomat veszem. Távolodom emlékeimtől, melyek az itthoniakat erősítik bennem. Reménykedve pislogok, nézek a távolba, keresem a rohanó fákat, a tavat, mely az esőzések idején belepte e tájat. De valami megváltozott: Minden felszáradt!! Megváltozott körülöttem minden. És velük én is változtam. Az emlékek maradnak, de a könnyek egyszer majd felszáradnak...

Szolnokra késve érkezem, rohanok a peronon, botladozom, mászom. 8. vágány lesz az enyém, felsétálok és rágyújtok pipámra. *34 van, a vonatot már látom közeledni, sebesen felém. Ez volt az utazásomba az a pár perc, mikor teljesen máshol járt az agyam. Reménykedtem, hogy még elérem a vonatomat... majd mikor felszálltam, ismét számokat kerestem, mellyel szívemet erősíthetem. Zene kell, csakis a zene.

Hazaérve, a családom a kocsiban vár. Megható pillanat, igazán örültem Nekik. Húgom és Mamám itthon várt, régen ültem hátul, hiszen az összes hely foglalt volt az autóba. Régi pillanatok bukkannak elő, emlékek havában. Mesélem életem, majd hazaérkezve, megettem az aznapi első ételem...

Reményemmel ellentétben itthon is ugyanolyan nyomasztó ez az állapot, egy valami változott ismét. A környezetem. Ahol nyugodtabb vagyok, ahol bármikor megölelhetem a szüleimet, amikor húgom a nyakamba ugrik és azt kéri, filmezzek vele, játszam vele. Akkor kicsit kizökkenek bánatomból és akkor jobb kicsit. Elfoglalt leszek és időtlen!!! Merengő, nagy utazó!!

Félek a vasárnaptól... visszautazom, hosszú úton. Ismét látom majd a változást, hiszen teljesen más vonalon siklok majd végig "vonatommal"...

Még ha nehéz is elfogadni, ami ebben az életben örök, az csakis a változás... )'=

Fel a fejjel... sírd ki Magad, Kata... Szeretlek!! És mindig itt leszek Veled.

Szeretettel,
Bölcs Kata

u smile
justin bieber

Nincsenek megjegyzések: