Kérdések hada, válaszok sora... egyik sem tudja teljesen kifejezni, mi is ez a "világ", amiben most mi élünk. 2009-ben. Szeptember 17-én. Sok-sok mindenen, életen, halálon, mosolyon, síráson, barátságon, váláson. Ezek mind eltörpülnek manapság, és hogy miért? Engedd meg, hogy elmondjam az én szemszögemből!
Érezted már valaha, hogy nem tudod hova tartozol? Ki is vagy valójában? Én sokszor, de mindig megtaláltam a visszautat ahhoz, hogy ismét Önmagam legyek. Ebben sokat segítenek azok a barátaim, akik tényleg nagyon kedvelik azt a Csatit, aki valójában vagyok. Azok, akiket érdekel a közérzetem, hogy jól legyek, még akkor is, ha soha nem vártam el semelyikőjüktől sem. Valójában nem magamról akarok írni. Talán nem érezhető, de figyelek Rád! Te vagy a lényeg! Mert ha Te jól vagy, akkor én is! Ezért kérdezem még egyszer, tudod hova tartasz? Hogy jó helyen vagy-e? Mert tegnap este úgy láttam, egy emberi lény, a társadalom töredéke, a civilizáció "teteje", a komplexus Földgömbjének megtestesítője volt!
Fél évvel ezelőtt találkoztam vele. Talán Ő is drogos lehet, mint a haverja, persze ne vedd sértésnek, talán túl sokat láttam, "nem-magánál"! De nem is a haverja a lényeg, hanem pont Ő. Történetesen Gábor, de most hívjuk Gézának. :) Szóval ez a Géza fiú már fél évvel ezelőtt is jópofizni szeretett volna nekem a C koli folyosóján, mikor is jöttem vissza a zuhanyozásból. Képzelheted mennyire érdekelt az, amit mondani akart és hogy mennyire fáradt voltam már akkor. Persze, az ilyen sült töknek (és még szépen fejeztem ki magam) be kell szólni, de persze, ahogy az evidens, lekezeltem, beszélni és beszélgetni sem akartam Vele. Szó szerint, "húzz innen a vérbe..." szituáció. Nem is törődtem ezzel a konfrontációval, míg nem tegnap ismét elém állt az a bizonyos Géza fejű gyerek! Azzal még nincs semmi probléma, hogy bemutatkozik valaki és próbál bevágódni. De Te tudod, ha ismersz, nem kell nekem kertelni. A haverja, akinek tényleg nem jut eszembe a neve... (mondjuk... őőőő... Lajos xD) elkezdte mondani, hogy fél évvel ezelőtt sem jött be nekem a Géza?! Mondom: "Nem!" Erre Gézukánk csak annyit mondott, hogy: "igazad van, én sem járnék magammal!" Na mondom, sima liba... teljesen korrekt, és legalább valamiben egyet értünk. Majd következett a második felvonás!
Ez talán a bonyodalom, egy regény leírás alapján, de én teljesen elképedtem, hogy mire képes a butaság, az, hogy megmutasd Te vagy itt a Jani (közben Ő csak egy Géza... xD), elkezdte nekem, ismétlem NEKEM kifejteni, hogy embernek érzem-e magam!? Mondom: "Persze!" Kérdeztem is Tőle rögvest, h: "gondolom Te is?!" Mondja: "persze!" Majd kikelt magából és elkezdte mondani, hogy akkor miért úgy beszélek vele, mintha majom lennék!? o_O Meghökkenés, tágra nyílt szemek, égbekiáltó röhögés, persze csak magamba, majd kiadtam magamból azt is. Mondom, ember... ha én majom vagyok, ne haragudj, h így hívlak: "Ember, miről beszélsz?" Azt akarta kifejteni, hogy ne bánjak vele úgy, mintha állat lennék. Ebből máris jön egy kontra: Honnan veszi, h állatként viselkedem? Talán Ő érzi magát pont annak? Védekező állásba állt, mely támadásban nyilvánult meg. De miért? Semmit nem tettem. Simán őszinte voltam Hozzá. Kivédtem a számukra persze teljesen "vicces", poénrengeteget és ezt kaptam! :) Hát fenomenális volt, hogy majomnak titulált valaki, mert én szoktam az "ilyen" emberi lényeket lemajmozni. Teljesen meglepett, de ebben az esetben sajnos nem tudtam mit tenni, megköszöntem, hogy figyelmeztetett és hogy "nem volt" cinikus. Talán kétszer orgazmusa is lehetett, hogy egy lánynak megmondta a magáét... TALÁNy! :) Csak hát, most erre mit lehet mondani? "Nem tudunk valakit leszorítani, csak ha magunk is lent maradunk vele." Hát én nem akartam lemenni és lent maradni sem.
Tanulság számomra (én-szemszög): Nem tudom miért van ez... de én világ életembe vonzottam ezeket a hülyéket. :) Eleinte vicces volt, mostmár röhej és hamarosan mesébe megy át. Nem érzem magam veszélyben mellettük, de azért jobb Őket elkerülni. És hogy miért? Mert Ők maguk azon emberek megtestesítői, akiktől az ég mentsen meg Téged! Akiket nagy ívben kerülj el, mert ezek az emberek sérültek. Segíteni lehetne Rajtuk, de amíg nem ismeri fel magában, hogy mi a baj, addig nem tehetsz semmit sem: csak azt, hogy magad mögött hagyod Őket! Ezektől az emberektől korcsosul el a világ, de már biztosan tudod, hogy hívom ezeket: a génkészleteink megkeserítője, mely bepenészesít mindent és mindenkit. Melyben csak a "halál", a keserűség, a sötétség, a butaság, az értéktelenség rejlik. Én azt akarom, hogy ezek javuljanak, vagy hagyjanak minket! Én azt mondom, nevetni valóak, de lassan átmegyünk abba, hogy sehol máshol nem lehet majd látni rendes embereket, csak ezeket a lényeket: akkor már nem lesz nevetni való, inkább szánni és szégyelni való!!! :( Itt nem számít az értékrendet, nem számít milyen ember vagy, nem számít a mosolyod, a törődésed, az odaadásod. Egy valami számít, nem kell meghallanod dolgokat, mert az az energia másra kell, méghozzá Neked! Saját magadnak! Feleslegesen idegesítettem magam, de ugye azt érzem, hogy azért lehetett, mert nem tudtam Neki semmi értelmeset mondani, hisz Ő is értelmetlent beszélt... hisz ha én akkor "majom" voltam, Ő meg ember... :) Hát, nehéz a nyelvünk... ezek szerint csak tátogtunk egymásnak! :) xD Viszont a lényeg, hogy mindig tudd hol a helyed! :) A majmok bolygóján, vagy azon a Földön, ahol majmok lakoznak, vagy esetleg abban a kicsike kis álomvilágban, mely valóra válhat akkor, ha megtalálod a Hozzád hasonló embereket, nem pedig lényeket! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése