Annyira üres itt minden bennem, annyira nincs semmi, mit kiírjak, hogy ez az ürességtől való kongás halvány homálya is megsüketít. Rengeteg dolog van, mi arra várat, hogy kikerüljön belőlem. De azokat mélyre ástam, tilos róla beszélnem... még. Nem tudom, hogy mondjam el!
Megtört, megkeseredett semmi vagyok. Céltalanul álmodozom, és nincs mibe kapaszkodnom. Nincs kedvem semmihez, nincs semmi, mit el akarok érni. Mert várom vissza saját magam! A mosolyt, ha a tükörbe nézek, a finom pillanatokat, ha valaki szemébe merengek. Várlak haza Kata... siess!
nihil
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése