These days...

Haliiiihóóóóóóó!!!!! xD
Ismét itt, ismét találkozunk, ismét írok... hogy olvass, mikor csak szeretnéd!
Hogy eddig merre voltam??? Merre leltem otthonom???

A sehol erre a legpontosabb válasz!

És hogy miért??? Akkor kérlek ülj le, hadd mondjam el... persze, csak ha van időd! Ha nincs, távozz... de nekem az a dolgom, hogy elmondjam... ha itt ülsz, ha éppen sétálsz... ha éppen sírsz, vagy nevetsz. (=

A múltban... a múltban járkáltam, a félelmeim után kutattam. Azon agyaltam, mikor találnak rám gonosz lelkek, mikor tesznek keresztbe, mikor csörren meg a telefonom. Figyeltem mindent és mindenkit. És hogy mire jöttem rá? Nem változik semmi akkor sem, ha figyelek. Nem fognak kevesebben figyelni, szeretni, utálni... azok akkor is ott lesznek a nyomomban és várják a megfelelő alkalmat, mikor csaphatnak le, mikor már számomra porszemek, érdektelenek és lesz*rom Őket. Mikor villantják fogaikat, mikor méregetik erőiket, mikor bosszantani akarnak... történjék bármi, szóra sem lesznek érdemesek!!! (=... vagy hogy mikor tehetnek keresztbe, mikor utálhatnak vagy csaphatnak be, csalhatnak meg. Bármennyire is félek, a félelem rossz. Hogy miért? Mert ezidáig féltem. Féltem és minden, amitől féltem, beteljesült. Megszégyenítettek, utáltak ok nélkül, hátba támadtak a barátaim, a legutóbbi párkapcsolatom, megcsaltak, nem egyszer, nem kétszer... az orromnál fogva vezettek, kihasználtak, a magán életembe vájkáltak... és még sorolhatnám!!!

Hogy miért? Mert rettegtem, féltem, lealacsonyodtam, tiszteletlen voltam magammal, így mások is velem. Gyűlöltem magam, így mások is... megvetettem magam, azt pedig mások kövezései követték. Így ment ez... míg nem rájöttem, a félelem szar. A félelem haszontalan, a félelem nem jó!!! A félelem tilos!!!! Tilos tiszteletlenül a tükörbe nézned, tilos utálnod magad, tilos az megérzéseid ellenére azon az úton járni, ami nem a Tied!!!! Amit nem Neked szánt a sors! TILOS, mert ha másokat tisztelsz, szeretsz... és emberséges vagy, akkor Magadtól Magadnak is elvárhatod ugyanezt, nem kerül semmivel sem több erőfeszítésbe.

És hogy mi maradt vissza ebből a korszakomból? Rossz tulajdonságok: túlságosan megalázkodó, megalkuvó, hisztis, aggodalmas, polemizálós, üldözési mániás, "ne haragudj, hogy élek"-es, szolgalelkű. Értéktelennek éreztem magam, semmirekellőnek, nem embernek, nőietlennek, nőiesség hiányosnak, szomorúnak. Nem láttam az életben az értelmet, mert nem éreztem, hogy szeretnek. Nem láttam belőle kiutat, mert éreztem, hogy megvetnek. Hogy utálnak, hogy büntetnek azért, mert nő vagyok, azért, mert élek... és azért, mert más vagyok, mint amilyenek az elvárások, minden ember, barát, kapcsolat, haver elvárásai!

Nekem erről csak annyit mondott egy könyv, hogy ha nem akarsz magadnak csalódást, akkor ne legyenek elvárásaid, mert az emberek különbözőek, az emberek mások, mint Te... és teljesen máshogy cselekszenek, mint ahogy Te (tennéd). Ez van... ezért, nem a világot kell megváltoztatnod, hanem a gondolkodásodat. Mert azok leszünk, amilyenek gondolataink: ha gyűlölöd magad, gyűlölni fognak, ha tiszteletlen vagy Magaddal, akkor másoktól is megvetést kapsz, becstelenséget. Ha félsz a gyengeségeidtől... akkor azok egész életedben melletted lesznek és kísérteni fognak!!!
Pozitív tulajdonságok: kitartó, bátor, mély lelkű, bizalomteljes, tiszteletteljes, emberséges, megbocsátó, türelmesebb mint eddig. Önmagam szeretnék lenni. Szeretni akarok és ölelni. Nő akarok lenni, ember, aki tükörbe képes nézni. Tiszteletteljes magamhoz, másokhoz. Udvarias, melegszívű, mosolygós, boldog. Társ, szerelem, szerelmes! (=

És, hogy a negatívok mellett, miért van ennyi pozitív is?? Mert hagyják, hogy kijöjjenek rajtam ezek... és hogy ki hagyja? Életem szerelme, életem egyetlen igaz lénye, életem eddig legnagyobb csodája, életem társa, barátja, kapcsolata, lelke, bajtársa, melege... TE! Édesem, Te vagy az, ki meleget hoz, ha vihar dúl lelkembe, Te vagy az, ki megnyugtat, mikor forgószél közeleg eszembe. Te vagy, ki megsimogat, még ha távol is vagy. Te vagy, ki hagyja, hogy Az legyek, aki valójában vagyok. Aki egyszer a nőt hozza ki belőlem, aki másszor pedig a lelkitársat. Harmadszor a jó barátot, majd a szerelmet. Ő a Nap az éjszakában, Ő a csillag a sötét égen, Ő az, ki mosolyt csal arcomra. Ő az, kit imádok!!!


És, hogy miért jó, hogy ezeket leírom? Mert Müller Péter mondott anno egy mondást, "hagyd hátra az alacsonyabbat a magasabbért..." ..."magasabb az, ami szellemibb, ahol igazán Önmagad lehetsz..."


Ezért élek a mának, ezért vagyok hálás a sok szarnak, ezért vagyok hálás a Barátomnak, az életem során fontossá vált barátaimnak, a családomnak, az életemnek, a tapasztalataimnak, a sorsnak. A rossznak és a jónak!
Bármikor is sárba tipornak, bármikor is kezd újra előröl az életed, kezd újra és törölj mindent, mi rossz... tedd büszkeséggel, tedd úgy, hogy Hozzád, a kezdéshez méltó legyen! Mindig tudd, honnan indultál... mindig tudd, hova tartasz. Légy emberséges, légy tiszteletteljes, maradj ember... mert a sors, így fog visszaigazolást adni arról, hogy jól cselekedtél, mindig... még akkor is, ha rosszat tettél, rossz történt Veled, szenvedtél, vagy boldogtalan voltál. Ha mindig önmagadat adtad, akkor a sors megjutalmaz!!!


Most már elhiszem, most már érzem. Most már élek, újra élek!!!! (= Újra érzem az erőt, azt, hogy tisztelem magam, hogy szeretem magam. És ez még csak a kezdet...


foo fighters
these days
http://www.youtube.com/watch?v=J7LhnOCIfWM&feature=related