A lázadásaim, a megjelenéseim, az intőim és a panaszok után gondolhatod, hogy mennyire kedvelt az osztályfőnököm. Főleg, hogy van egy lánya, akinek a példa képe lettem. :| Áááá, mondom, ennél rosszabb nem jöhet. Annak ellenére, hogy nem ápoltunk jó viszonyt, mindig számíthatott rám és sokszor meg is kért, hogy segítsek neki. Akár a suliban, akár az osztályon belül. A legtöbb tanárhoz, amikor berágott valamelyik az osztály engem küldött, mert tudták, hogy jól tudok beszélni velük. Volt is egy ilyen eset az egyik kedvenc tanárommal, a fizika és egyben matek tanárommal, Törőcsik Zoltán tanár Úrral. Ja, és egy másikkal is volt ilyen... a világ legtürelmesebb és legédesebb szakemberrel és kiváló tanárral, Virág tanár Úrral. Szóval el tudod képzelni, milyen osztály volt a miénk... :S :) Szóval kezdtem konfliktus keresőből megoldó lenni. Ráadásul tanár vs diák harcban! Bizalmasa lettem az osztálynak és a tanároknak is egyben.
Szóval az osztályfőnök. Hát vele ugye felszínes volt a kapcsolatom. Keresztapámmal sokszor megtalálták a közös témát. :) No de sajnálatosan decemberben elhunyt a tanár nő. :( Elég szomorú voltam, hisz a lányát hagyta maga után, sok-sok problémával. A kislány soha nem játszott homokozóban, szinte soha, mindentől óvták, és emiatt elég sok komplexisa volt és "betegsége". Ezekután nem csodálkoztam, hogy példaképe lettem. Sajnáltam a tanár nőt, sok gondja volt és ez látszott rajta a suliban is, csak gyűlt benne mindig... de soha nem adta ki, pedig a legjobb az lett volna. Konzekvencia ezek után, hogy ha valaki felismeri magában azt, hogy a lelki problémái a testét is kezdik felemészteni, életmód és gondolkodásmód váltásra van szükség, de ha erről nincs tudomásunk, ki ad tanácsot nekünk? :(
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése